Az objektívek legfőbb jellemzői

A következő néhány sorban foglalkozzunk egy kicsit fényképezőgépünk elején "leledző" üveges cuccal, az objektívvel. Ami egyébiránt jelentős mértékben befolyásolja a felvételeink minőségét, így a kamera egyik legfontosabb része! A fényképezőgép kategóriájától függően ez az elem vagy fixen csatlakozik a masinához (mint a kompakt és bridge gépeknél), vagy egy egyszerű mozdulattal leszerelhető és cserélhető (mint a tükörreflexes gépeknél).

Az optikai képalkotás elvi alapja az, hogy a tárgypontból kiinduló elemi fénysugarak valamilyen optikai rendszer (jelen esetben lencsék) segítségével fénytörés vagy fényvisszaverődés révén ismét egy pontban, a fókuszpontban, más néven az ún. képpontban egyesíthetők. A fókusztávolság, vagy ahogy a fotósok is emlegetik a gyújtótávolság tehát nem más, mint a lencse és a fénysugarak metszéspontja közti távolság.
Ezzel a gyújtótávolsággal van szoros összefüggésben az objektív látószöge azaz, hogy a látvány (téma) mekkora részlete kerül a képmezőre. Íme néhány hozzávetőleges érték iránymutatóként:
  gyújtótávolság: 25   30   50   100   200   300 mm
  látószög:         82°  72°  47°  24°    12°     8°
Itt elérkeztünk a nagyítás témájához, ugyanis a képnek a tárgyhoz viszonyított nagyságát, vagyis a leképezés (kicsinyítés, ill. nagyítás) arányát két tényező határozza meg, a gyújtótávolság és a tárgy (téma) távolsága. Ugyan arról a helyről nagyobb gyújtótávolság esetén kisebb képkivágást, ezáltal optikai nagyítást lehet elérni.
Íme néhány fotó, ami jól példázza a zoom objektív hatását. A képek Sigma 50-500-as objektívvel készültek:

Az objektíveket a gyújtótávolságuk szerint három fő csoportba lehet osztani, így megkülönböztetünk nagylátószögű-, alap-, és teleobjektíveket.
Az önálló lencse leképzési hibáinak javítása érdekében az objektívekben több, akár 15-20 lencséből álló optikai rendszer vetíti a tárgy képét a képérzékelőre, így kiküszöbölve, ill. csökkentve a lencsehibákat, melyek közül az egyik legjellemzőbb a képtorzítás. (a hatástól függően hordó-, vagy párnatorzítás)

Az objektívek kapcsán gyakran felmerül a fényerő kérdése. Mi is ez? Gyakorlatilag a lencse rendszer fényáteresztő képességét mutatja, értéke az objektív legnagyobb rekesznyílását adja meg. Zoom objektívek esetén ez a szám a gyújtótávolságtól függően változhat. A kis kezdő rekeszérték (tág rekesz -ergo nagy fényerő) a tükörreflexes gépeknél többek között világosabb keresőképet és gyorsabb autofókuszt is eredményez.

Ez a jelölés azt mutatja meg, hogy az adott zoom objektív fényereje (legtágabb blende) 18mm-es fókusztávolság esetén f3.5, míg az 55mm-es gyújtótávolságnál már csak f5.6.
A rekesz (más néven blende) szűkítésével a képérzékelőre jutó fénymennyiséget csökkenthetjük. A rekesz értékek sorozata: f/1, f/1.4, f/2, f/2.8, f/4, f/5.6, f/8, f/11, f/16, f/22, f/32, f/45, f/64
Az objektív közelpontja alatt a még élesre állítható tárgytávolságot értjük, vagyis az ennél közelebb lévő téma már mindenképpen életlen lesz. A speciális makroobjektívek nagyon kis közelponttal rendelkeznek, míg a nagy telék esetén ez akár több méter.